Elérhetőségek: • Kölesd Községi Önkormányzat • 7052 Kölesd, Kossuth tér 2. • Tel.: 74/ 436-033, 74/436-028 • Fax: 74/536-001 • GPS: 46°30´34.93´´ - 18°35´13.82´´

TELEPÜLÉS

ÖNKORMÁNYZAT

INTÉZMÉNYEK

CIVIL ÉS NONPROFIT SZERVEZETEK

  • Természeti szépségeink

     

Sió

A Sió-csatorna a Balaton vízszintjének szabályozására és a Dunával való összekötésre szolgál Somogy, Fejér és Tolna megyén át). 120 kilométeres „kacskaringózás” után a Dunába torkollik a Duna 1497-es folyamkilométerénél. Rendkívül lassú folyású, alacsony vízhozamú és keskeny víz, vízitúrás lehetőségei korlátozottak és nagyban függenek a Balaton vízleeresztésétől.

A csatorna hossza 120 folyamkilométer. A vízhozam, vízmélység a felső szakaszon függ a vízleeresztéstől, az alsó szakaszon ellenben a Kapos folyó vízhozama nagyban befolyásolja. Szélessége 20-30 méter.

A folyón való túrázás nem igényel különösebb technikai ismeretet, zúgó, nehezen evezhető szakasz nincs, egyedüli odafigyelést a hidak pillérei (27 db közúti vasúti híd) és a keselyűsi hajózsilip jelenti (illetve Siófok területén a bukógátak).

Víz leeresztésekor hajóforgalom előfordulhat, ezért a túra előtt a helyileg illetékes szervnél érdemes érdeklődni.

Kajakkal és kenuval (túra és verseny egyaránt) egyaránt járható.

A Sió csatornán fogható halak: ponty, csuka, keszeg, busa, márna, törpeharcsa, domolykó, naphal.

Sárvíz

A Sárvíz Fejér megyében a Bakonynál ered. Pár kilométer folyás után beletorkollik egyik legjelentősebb mellékfolyója, a Bakonyban eredő Séd. Egyik mellékága a Séd-torkolat után leváló Sárvíz-malomcsatorna, ami vele együtt szinte végig párhuzamosan folyik. A folyóba vezették a Szekszárdnál beletorkolló Siót. Nem sokkal később a Dunába torkollik.

További folyóink

A Sió és a Sárvíz mellett három patak folyik át Kölesden. A Kender-patak és Réti-patak mellett a legjelentősebb a Hidas-patak, melynek húsz kilométer hosszú völgye a Völgységben kezdődik, majd északnak tartva Kölesdnél torkollik a Sióba.

Zönge

A Kölesd közepébe nyúló domb az egész település jelképe.

A domb építőanyaga a lösz. A felszín kialakulásában itt a löszképződésnek és az eróziónak volt döntő szerepe. Az előbbi kisimította a hullámos agyagfelszín egyenetlenségeit, s végül az erózió alakította ki a mai formákat. Az ember által eltarolt, majd mezőgazdasági művelésbe fogott területek talajpusztulását a csapadék mellett a közelebbről-távolabbról érkező patakok, folyók is elősegítették.

Harc-hegy

1708. szeptember 2-án a kölesdi Harc-hegyen zajlott a Rákóczi-szabadságharc utolsó győztes ütközete, melyben Béri Balogh Ádám csapatai a rácokkal harcoltak.

 

 

További „hegységeink”

A helység alapítói azt a földrajzi helyet választották lakóhelyül, ahol észak, nyugat és déli irányból sugarasan érkező völgyek egy ponton, közel a folyóhoz találkoznak. Az általuk közrefogott dombok sorában az északi oldalon első a Csont-hegy, melyet a Ménesakol-hegytől a Kender-patak völgye választ el. Nyugat felé haladva a Temető-hegy következik; a közöttük elterülő völgyben folyik az Aranyos-, más néven Réti-patak. A mezőváros határát nyugat–keleti irányban a Völgységben eredő Hidas-patak szeli ketté. Ettől délre találhatók keletről nyugat felé haladva a Malom-, a Kastély-, az Öreg-, a Szekszárdi úti, a Zönge-, a Kiszönge-, a Páskom- valamint a Réka-hegy.

 

Lapszemle

Hasznos Hírek