Elérhetőségek: • Kölesd Községi Önkormányzat • 7052 Kölesd, Kossuth tér 2. • Tel.: 74/ 436-033, 74/436-028 • Fax: 74/536-001 • GPS: 46°30´34.93´´ - 18°35´13.82´´

TELEPÜLÉS

ÖNKORMÁNYZAT

INTÉZMÉNYEK

CIVIL ÉS NONPROFIT SZERVEZETEK

  • Nevezetességek

     

Petőfi-méhes, Borjád

A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.

Petőfi sárszentlőrinci iskolaévei alatt barátja volt a közeli Borjád egyik nemes urának fia, Sass István. A későbbi orvos 1845 nyarán hívta meg a költőt borjádi házukba.

A Sass család nem volt különösebben gazdag: egy házhely a Sió mentén, némi szőlő, szántó és erdő tartozott a népes család birtokába. Nádfedeles, tornácos kúriájuk mellett a méhes téglalap alaprajzú, nádtetős épület, egyik hosszanti oldalán háromnegyed részben nyitott, ahol több sorban sorakoztak a méhkasok. Bejárata a nyugati oldalon van, a másik végében egy ablakos kicsi szoba bújik meg. A Petőfi Emlékméhes-kiállítás a költő borjádi tartózkodásait idézi föl.

Cím: Kölesd-Borjád, Petőfi utca 36.

Petőfi Sándor emlékház (Sass-kúria)-Borjád

A mai borjádi Sass-kúria irodalmi emlékhely, amely a XIX. század elején épült.

 

Söréttorony-Borjád

Kölesd-Borjád település feletti dombon értékes ipari műemlék húzódik meg – a Söréttorony, Tolna megye egyetlen ipari műemléke. Az akkoriban impozáns ipari épületet Pichler Gusztáv építtette, üzemeltette saját birtokán. Pichler Gusztáv felismerte a lehetőséget, hogy az iparnak és a vadászatnak nagy mennyiségű sörétre van szüksége, amit csak nehezen lehetett külföldről beszerezni.

A gondolat 1936-ban született meg, majd a tervezés és engedélyezési eljárások után 1938 nyarán megkezdődött a gyártás, amely 1948-ig tartott.

 

Népviseletek

A századelő női viseletét a kölesdi lányok, asszonyok részben vásárolták, részben maguk varrták. Nyáron vasárnap bő slingelt inget, alatta félinget, fölötte pruszlikot viseltek. Hűvös időben vállkendőt, télen a félingen hosszú ujjú réklit hordtak. A bő szoknya fölött kötényt viseltek. A pruszlik, a rékli, a szoknya és a kötény ünnepi változata selyemből készült. A szoknya nem rakott, hanem egyenletesen apró ráncokba szedett volt. A bő szoknya alatt két-három maguk szőtte péntőt (pendelyt) viseltek, melynek anyaga vászon vagy pamut volt. A péntők felett még egy gyolcs alsószoknyát is hordtak, amelyet jól kikeményítettek, hogy magában is megálljon; ez támasztotta alá a bő felső szoknyát. A ruhákon díszítésül hímzéscsíkokat, zsinórozást alkalmaztak.

A kölesdi menyecskék fejrevalója három részből állt: a kontyból, a piros alsókendőből és a pintliből (szemöldökfodor). A fejrevaló feltétele így történt: a piros kázsmér, rózsás alsókendőt egyik átlója irányában négyrét hajtotta a menyecske s hátra kötötte menyecskésen, úgyhogy a hátul kontyba feltett haj szabadon maradjon. Erre a rózsa kontyra került azután a pántlikás konty. Ez háromnegyed kör alakú kéregpapírosból kivágott, lópata-formára meggörbített ún. kéregfőkötő (patkó konty). A keménypapírost bevonták selyemmel, zsinórozással, rózsával díszítették, hátul pedig két tenyérnyi széles egy méter hosszú fekete moiréc-pántlikát varrtak rá, hogy csak úgy lobogott a menyecske után, mikor fújta a szél. A pántlikás kontyba lúdtollat szúrtak, s ezzel erősítették a hajfonathoz. Elől a pintli fejezte be a fejrevalót.

Lányok nem kötöttek kendőt, ők a hajukat befonva viselték, szalagot kötöttek bele.

A kölesdi menyecskék ünnepi alkalmakkor lábukon ráncos, piros csizmát viseltek. Helyére később a kamásli, egy fél lábszárig érő, alul bőr, felül bársony gombos cipő lépett. Az 1930-as évekre ezt is kiszorította a városias félcipő. Hétköznapi viseletként mamusztutyit hordtak. Német hatásra a XX. században Kölesden is elterjedt a klumpának nevezett facipő és vele a pacsker, egy kötött, vászonnal talpalt harisnyaféle.

A konzervatívabb női viselettel szemben a férfiak ruházata gyorsabban igazodott az idők változásaihoz. A kölesdi férfiak eredetileg hosszú hajukat egy ágba fonva hordták, bajuszt növesztettek. A XX. században ezt oldalt elválasztott rövid haj váltotta fel. Az előző században kis pörge kalapot hordtak, amely mellé a legények bokrétát tűztek. Nyári öltözékük a rövid derekú, ám hosszú ujjú ing, valamint a jellegzetes magyar viselet, a bő gatya volt. Legősibb, a XX. századra már eltűnt felsőruházatuk a bőrből vagy szűrposztóból készült, derékig érő ködmön volt, amelyhez fekete szövetből széles, hosszú nyakravalót hordtak. A ködmönhöz bőrnadrág tartozott. Télen bőrével kifelé fordított subát viseltek, az eső ellen a szűr védte viselőjét. Jellegzetes lábbelijük a csizma volt, de a XIX. század végétől a nőkkel párhuzamosan hétköznap a férfiak is hordani kezdték a pacskert és a klumpát.

Szőlős

Kölesdi vendéglátás - ajánlat csoportoknak

Szeretettel várjuk Vendégeinket Kölesdre! 

Programválaszték: 
a) Kismegyeháza épületében és udvarán (Művelődési Ház) 
− Kölesd rövid történelme 
− Kismegyeháza bemutatása 
− Padlásmúzeum megtekintése 
− Helytörténeti szoba megtekintése 
− Kölesdi fehérhímzés és népviselet bemutatása 
− Kölesdi képtár megtekintése 

b) Söréttorony és Méhes (Petőfi emlékhely) látogatása (Borjád, kb. 8 km) 

c) Orvoskút – séta kb. egy óra (jó idő esetén; busszal is megközelíthető) 

d) Látogatás a kölesdi határban - vendéglátás az egyesület felújított és vendéglátásra kialakított szőlősében (jó idő esetén; a járműves megközelítést biztosítjuk) 

A teljes program kb. 4 óra, de szűkíthető is. 
Előzetes bejelentkezés szükséges, ebéd (vacsora) megrendelésére is van lehetőség. 

Árak: 
− Kölesd és környékének megismerése – idegenvezetéssel csoportnak: 300 Ft/fő
− Idegenvezetés és Borkút: 1500 Ft/fő Magába foglalja az idegenvezetést és három féle borból a borkóstolást. A borkútból fehér- és vörös-, palackból rozé bort mutatunk be vendégeinknek. A borkútnál borkorcsolyaként pogácsát (vagy zsíros kenyeret hagymával) kínálunk. 
− Étkezős vendéglátás a Kismegyeházán vagy a szőlősben: az igények alapján kialakított egyedi árajánlatot adunk 
Vásárolható emlék-és ajándéktárgyak: 
− palackozott kölesdi fehér – és vörösbor, ára 800 Ft 
− Könyv 
o Kölesd (Magyarország kincsestára sorozat) 1500 Ft 
o KÖLESD (Száz magyar falu sorozat) 1500 Ft 
− CD - Tiszta búzát válogat a vadgalamb (a 15 éves Zönge Népdalkör hanganyaga) 1500 Ft 
− Kölesdi fehérhímzéssel készült anyag – 500 Ft-tól 

Elérhetőség: Csikné Bányai Mária 30/740-8539 
Email: ikszt@kolesd.hu 

Látogatóink a Kölesdi Közéleti Egyesület vendégei. 
Egyesületünk a Szekszárdi borvidék Kétszőlőfürtös Borút állomása

 
 
 

Lapszemle

Hasznos Hírek